A horvátországi Plitvice felkeresése régi vágyam volt, rengeteg lélegzetelállító fotót láttam róla, és biztos voltam benne, hogy ide el el kell mennem egyszer élőben is megnézni mindent. Nem vagyok biztos benne, hogy egy alkalom elég volt belőle.

Egy tavaszi hosszú hétvégére iktattuk be plitvicei kirándulásunkat, de biztos vagyok benne, hogy egyik évben ősszel is vissza fogok térni.

Rövid keresgélés után úgy döntöttünk, hogy a tengerparton foglalunk szállást, mert ilyenkor potom pénzért kaphatunk tengerre néző, teraszos apartmanokat. Az idő tavasszal és ősszel is remek egy kis tengerparti sétához, fagyizáshoz, és a reggeli kávé a tenger látványával megunhatatlan. Úgy terveztünk 3 napot, hogy első nap Fiuméban ebédeljünk, majd Senj-ig a tengerparton haladunk végig. Szállásunkra késő délután fáradtan érkeztünk meg, így már csak pihentünk és alaposan megnéztük a poharaink fenekét. Másnap időben keltünk, mert Plitvicéhez autózni kellett innen egy keveset és egész napos csavargást tereztünk a parkban. Vasárnap pedig még hazaindulás előtt körbejártuk Senj sikátorait.

Sokan a nyaralásuk végét egészítik ki útban hazafelé egy kis parkbeli sétával, de szerintem érdemes egy egész napot tervezni ide, hogy kényelmesen bejárhassuk a legszebb részeket. Már az gyanús lehet, hogy két napos jegyet is lehet váltani.

A parknak két bejárata van, mi a másodiknál parkoltunk. Annyi autó volt, hogy egészen az erdő mélyén tudtunk csak megállni, sejtettük, hogy nem leszünk egyedül. Mi lehet itt nyáron? Gyorsan jegyet váltottunk, majd siettünk is a bejárathoz. A jegyeinket csak a kisvonat (úton megy!) és a hajó személyzete kérte el, a parkban nem ellenőrizte senki - de nem ajánlom, hogy jegy nélkül lógjon be valaki. Már csak azt is érdemes tiszteletben tartani, hogy sok ember munkája az, hogy ilyen szép környezetet őrizzenek meg. A fa pallók karbantartása sem ingyen van.

Azonnal vonatra pattantunk (St2)  és felmentünk a végállomásig (St4), majd szépen lesétáltuk oda ahonnan indultunk.  Így kevéssé volt fárasztó, mintha fordítva haladtunk volna, mert lefelé kellett menni, és a fő attrakció maradt a végére. A térképen látható, hogy még így is van egy felső tó, amit nem néztünk meg. Emlékszem, ahogy felbukkantak a kisebb patakok, majd vízesések, fotóztuk lelkesen mindet, nem is sejtve, hogy ez még csak a "gyenge' kezdet.

Úgy éreztem magam, mint egy gyerek, amikor felbukkant ez első olyan panoráma előttem, amikor egyben láttam vízesésekkel összekötött tavakat.

Ez a szemtelen szikla a vízesésével kitakarja a panorámát, felháborító :)

Ez a szikla pedig olyan méltóságteljes, hogy azt hiszem a park egyik büszkesége. Percekig csak némán álltunk előtte és néztük.

Ahogy leérkeztünk a  kiindulási pontunkhoz, már indult is a hajó, ami átvitt a legnagyobb tavon, ezzel egy hosszas gyaloglást spóroltunk meg – ránk is fért már egy kis pihenő. Csak lesekedtünk és nem akartuk elhinni, hogy van ennyiféle kék meg zöld. Nem, nem ez lehetetlen, biztos csak káprázik a szemem - gondoltam.

A tó másik oldalán (P3) egy rét található, rengeteg pad és asztal, nem meg egy kis büfé, mi is itt ebédeltünk. Nagyon hangulatos, ahogyan megtelik ez a tér, és mindenki napozik, pihen, valaki énekel, vagy táncol… van egy kis fesztivál-hangulata az egésznek. Szerencsére ez a sok ember ekkor elég jól eloszlott a parkban, illetve csak  innen lefelé a nagy vízesés körül tömörültek. Gondolom, aki mindössze pár órára jön, ezen a kis körön marad.

A park lenti csücskében van az a kilátópnot, ahonnan elkésztettük a saját "snassz" plitvicei képünket, amit mindenki olyan jól ismer a prospektusokból.

Sokszor csak álltam, néztem a gyönyörűséges parkot és arra gondoltam, hogy meg kell próbálnom most ezt befogadni, memorizálni, mert ez a hely maga a csoda.

A tórendszer 16 tóból áll, ezeket 7 különböző hosszúságú és nehézségű túraútvonal köti össze, A-tól K-ig elnevezéssel. A bejáratnál van egy részletes térkép, ott ki tudjuk választani  a nekünk megfelelőt, és utána a parkban már csak a betűjelzést kell követni az elágazásoknál.

Jegyárak: Az ár magában foglalja az elektromos csónakkal való túrákat és a panoráma vonat túrákat is.

A parkba kutyával is lehet menni, de őket végig pórázon kell vezetni. Gazdiknak kényelmes öltözet és csúszásmentes cipő javasolt, mert a fa pallók csúszósak lehetnek.

A parkon belül 4-5 helyen van mosdó, kis büfé, kávézó, ezek a jegyünk hátoldalára nyomtatott mini térképen is jelölve vannak.

Parkolási díj:

Csak úgy találomra, kedvcsinálónak egy őszi kép:

http://plitwickie-jeziora.apartments-matovina.com/